Előzzük meg a tanulási zavarok kialakulását!

Gyermeknyelvi fejlődés

Gyermeknyelvi fejlődés

Nyelvfejlődés újszülött és csecsemőkorban – 2.

Avagy: Árthat-e a cumi? Igen, mert…

2023. február 24. - Dr. Schéder Veronika

Korábban már írtam arról (l. Nyelvfejlődés magzati korban), hogy a szopó mozgás egy velünk született feltétlen reflex, már magzati korban kimutatható a jelenléte. A csecsemőnél különböző ingerek váltják ki. Kezdetben az ajkak, az orr és a homlok érintése, később csak a szájé. Még később, úgy a 18. naptól már önmagában az a testhelyzet is, ahogyan az édesanya szoptatáskor magához öleli a babát. Végül, a 10-12. héttől már az anyamell vagy a cumisüveg látványa, a 4-5. hónaptól pedig az édesanya hangja is elegendő a szopó reflexmozgás beindulásához.

Szerencsések, akik anyatejjel, emlőből tudják táplálni gyermeküket. Így juthatnak hozzá a kicsik a legváltozatosabb tápanyagokhoz (bár természetesen ez az anya táplálkozási szokásain is múlik), méghozzá előre feldolgozott formában. Sajnos a tápszerek csak kényszermegoldások, ízviláguk is szegényes, de leginkább az a probléma velük, hogy összetételükben nem tudják felvenni a versenyt az anyatejjel. Vannak, akikben még az a gondolat is felmerül, hogy a szaporodó táplálékallergiák kialakulásáért esetleg a tápszerek is felelősek lehetnek (ez ismereteim szerint tudományosan nem bizonyított). Ám más szempontból is előnyt jelent az anyamellből történő táplálás a cumisüveg cumijához képest. Annak a csecsemőnek, aki szívóhatással felszorítja a mellbimbót a szájpadlásához, ívelt szájpadlásboltozata alakul ki, kellően tág orr- és arcüregekkel. Levegő nélkül tud nyelni, orrlégzéssel. Eközben erősödnek az ajkai és a nyelv izmai. Ehhez képest a cumisüveg cumija leszorítja a nyelvet a szájtér alsó részébe. Ennek következtében nem tud olyan szépen kialakulni a felső foggerinc, ami torlódó fogsor kialakulásához vezethet. A cumi tartalma ráadásul folyamatosan levegővel keveredik, ami előnytelen szájlégzéshez vezet (Tóth, 2014).

Miért ne cumizzanak még ezen kívül a gyermekek?

A fent leírtak alapján már nem kell magyarázni, hogy a „nyugtató” célzattal alkalmazott cumik fiziológiailag ugyanazt az előnytelen hatást eredményezik az állkapocs, a fogazat és a nyelés, légzés kialakulására nézve. Ehhez hozzátevődik még, hogy ha belegondolunk, egy 4 hónapos baba természetszerűleg mindent a szájába vesz: a nyelvével tapogat, ajkaival csücsörít, utánoz. Ezek a beszéd előkészítő mozgásai. Ha betömjük a száját egy cumival, gyakorlatilag a beszédfejlődését akadályozzuk. És mielőtt még felmerülne a kérdés a kereskedelmi forgalomban kapható ún. logopédiai cumikról: a valódi logopédusok szerint ezeket (is) nyugodtan felejtsük el!

 

Felhasznált irodalom:

Tóth Erika Katalin 2014. Ez a beszéd! Budapest: Saxum Kiadó.

Miről szól ez a blog?

Cikkeimmel nyelvész szakemberként segítek Neked abban, hogy könnyebben eligazodj gyermeked nyelvi fejlődésében: kevesebbet stresszelj miatta, ugyanakkor légy tudatosabb támogatója anyanyelvének zökkenőmentes elsajátításában. Kérdezz, kommentelj bátran! A blog szolgáltatásai ingyenesek.

Amennyiben már komolyabb problémátok van (pl. részképességzavarokból adódó iskolaéretlenség, az olvasás és írás elsajátításának nehézségei, diszlexia, diszgráfia, esetleg szelektív mutizmus vagy dadogás), ami konkrét, rendszeres szakmai támogatásra szorul, akkor keresd fel honlapomat itt: www.diszterapia.hu, ahol jelenléti és online (immár költségtérítéses) fejlesztő foglalkozásaim közül választhatsz. 5 éves kortól egészen felnőtt korig.

Nyelvfejlődés újszülött és csecsemőkorban - 1.

A hallás, a beszédészlelés fejlődése és a kifejező sírás

A nyelvi fejlődés első klasszikus korszakának a 0-tól 1 éves korig terjedő, ún. preverbális (nyelv előtti) korszakot tekintjük. Ennek az időszaknak a legfontosabb jellemzői: a beszédészlelés fejlődése, a hangkészlet gyarapodása (a gőgicsélésen és gagyogáson át), továbbá az interakciós mintázatok figyelemmel követése, ill. bevésése (l. Babarczy et al., 2014). Ebből a bejegyzésből most azt tudhatod meg, miből veheted észre, ha csecsemőd nem hall jól, illetve mit fejezhetnek ki a különböző sírásmintázatai.

Nincs elérhető leírás.

Azt már a korábbi bejegyzésekből tudjuk (l. Nyelvfejlődés magzati korban), hogy az újszülött jó hallása veleszületett képesség – így a hallási figyelemhiány hamar kiderülhet. Egészséges esetben a baba már az első napokban a hangforrás irányába fordítja a fejét, és érezhető az is, hogy az édesanyja hangját preferálja más családtagokhoz vagy idegenekhez képest (nyugtató hatása van számára). Egy 2 hetes csecsemő már előnyben részesíti az emberi hangokat egyéb hangforrásokkal szemben (tehát pl. inkább a beszélő ember felé fordul, mint a mosogatóban folyó víz és csörömpölő edények irányába). Mivel a beszédészlelés is velünk született képesség (erről is írtam Nektek korábban), talán nem meglepő, ha azt mondom, hogy egy 2 hónapos gyermek a ritmus- és hangmintázat alapján már jól el tudja különíteni az anyanyelvét az idegen nyelvektől, jól érzékeli a szóhatárokat. A 2. és a 4. hónap között kifejlődik az a képessége is, hogy a különböző hangszínekre (pl. hangos, nyugtató, játékos…) különféleképpen reagáljon. Ha mindezeket nem tapasztalod, és gyermeked láthatólag érdektelen a különböző hangokra, érdemes fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulnotok – minél előbb, annál jobb!

Ha a beszéd feldolgozói és produkciós oldalának fejlődését tekintjük, elmondható, hogy a feldolgozás fejlődik előbb, és azt követi majd a produkálás. Az egész nyelvfejlődésünkre jellemző, hogy az ún. passzív szókincsünk (azok a szavak, amelyeket megértünk ugyan, de mi magunk nem használjuk) kb. 5-10-szerese is lehet az aktívnak (amit használunk is). Olyan 6-8 hónapos korban veszi kezdetét a szimbolikus memorizálás: az egyes fonémák (gyakorlatilag hangok) és azok kapcsolatainak raktározása, és ezzel a nyelvi emlékezet kialakulása (Berényi-Katona, 2014). A beszédfeldolgozás szintjei közül a beszéd észlelése fejlődik a legtovább, akár 6-7 éves korunkig is, és egyes vizsgálatok szerint a hangok egymástól való korrekt megkülönböztetésének képessége kb. 8-9 éves korunkban éri utol a felnőttekét (Csépe, 2007). Ugye, milyen fura, hogy ehhez képest a 6 évesektől már olyan komoly olvasási és írásteljesítményt kérünk? Véleményem szerint nagyon elgondolkodtató az a „vihartempó”, amit a mai iskolarendszer kíván…

De térjünk vissza a csecsemőkorra. És most vegyük a nyelvi fejlődés produkciós oldalát. Az első hetekben a baba még az egész testével lekísért hangadást végez, ami gyakorlatilag a biológiai állapotát tükrözi, és leginkább csak a környezet tulajdonít ennek ilyen vagy olyan jelentést (Mérei-Binét, 1970). Ám 2 hét után a csecsemősírás valóban elkezd differenciálódni. Ez azt jelenti, hogy kifejezővé válik: jól el lehet különíteni, mikor sír a baba azért, mert mondjuk éhes, vagy mondjuk, mert fáj valamije. A kutatások szerint az ún. fájdalomsírás 2000 Hz fölötti frekvenciatartományú, görcsös, eltérő ritmusú sírás, nagy intenzitáskülönbségekkel, amiben alig van szünet. Ehhez képest az éhségsírás alacsonyabb frekvenciatartományú és hosszabb szünetek tarkítják. Ha csupán kényelmetlenségérzetből sírdogál a csecsemő, akkor kb. ultrarövid sorozatokat produkál, és kevés benne az erős/magas hang. Unalomsírás esetén is rövid hangzó szakaszok váltják egymást, alacsony intenzitáson és inkább mélyebb frekvencián (Gósy, 2005).

A későbbiekben ezt a témát a cumizással fogom folytatni – tartsatok velem akkor is!

 

Felhasznált irodalom:

Babarczy Anna - Lukács Ágnes - Pléh Csaba 2014. A nyelvelsajátítás elméleti modelljei. In: Pléh Csaba - Lukács Ágnes (szerk.), Pszicholingvisztika 1. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Berényi Marianne – Katona Ferenc 2014. Fejlődésneurológia. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.

Csépe Valéria 2007. A beszédészlelés kritikus kérdései és a beszédészlelés fejlődése „neuro”-nézetből. In: Gósy Mária (szerk.), Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Budapest: Nikol Kkt.

Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Budapest: Osiris Kiadó.

Mérei Ferenc – Binét Ágnes 1970. Gyermeklélektan. Budapest: Gondolat-Medicina Kiadó.

A beszédprodukciós készség fejlődése már az anyaméhben elkezdődik?

Az előző bejegyzésemben arról írtam, hogyan fejlődik a hallás és a beszédészlelés már magzati korban, mit tehetnek a szülők ennek a folyamatnak az egészséges kimeneteléért. Annál is inkább fontos ez, mivel a beszédészlelési készségünk minőségén múlik majd, hogyan sajátítjuk el a produkciót (azaz magát a beszélést) is, illetve fog-e gondot okozni iskolába lépéskor az olvasás és írás megtanulása. Maradunk továbbra is a magzati korban, de most a beszédprodukció alapköveiről lesz szó.

Egy 6 hetes embriónál már kezdetleges agyhullámok mutathatók ki. Kb. 7 hetes korban indul a csuklás. A 8-9 hetes embrió már állkapocsmozgásokat is végez, légzőmozgások indulnak szájnyitással.

15805055_862987_f52defb2b7ea0fbe411eee0e7663c5f8_wm_1.jpg

Honnan tudjuk mindezeket? Vetélést követően a méhlepény közvetlen oxigénellátásával rövid ideig még életben tartott magzatokkal végzett orvosi vizsgálatoknak köszönhetően. Ezekhez a vizsgálatokhoz az édesanyák hozzájárultak. A kutatók a magzatok bőrét finom szőrszálakkal érintették és a kapott mozgásválaszokat tanulmányozták. Így a szájzug finom simogatása a 8. héten már mozgásválaszt adott, a 11. héten pedig ingerelhetővé vált a tenyér is. Megfigyelték azt is, hogy a 3 hónapos lány magzatok gyakrabban végeznek állkapocsmozgásokat (lám, a nők élénkebb beszélőkéje a férfiakéval szemben ezek szerint már idejekorán elültetődik!).

Az 5. hónapban a száj és garat izmaiban, a fejforgató nyakizmokban lesz határozott a mozgásfejlődés, s megjelennek a szopási reflex első tünetei. A 7 hónaposoknál már megerősödik a nyelési reflex, a nyelvmozgások gyakoribbá válnak, a szopó mozgás tökéletesedik, s a VII. agyideg érésével mind bonyolultabb arcmozgásokat produkálnak az apróságok (Berényi-Katona, 2014: 57-61).

Mi közük ezeknek a kezdetleges mozgásoknak a majdani beszédprodukcióhoz? Bizony sok közük van hozzá! A beszédhangok létrehozásához először is megfelelő légzőmozgásokra, légzéstechnikára lesz szükség, a garat izomműködése biztosítja magát az elsődleges hangképzést (a hangszalagok működésének közbenjárásával), végül pedig a szájtérben elhelyezkedő beszédképző szerveink, a nyelv- és ajakmozgások alakítják ki a végső, jól artikulált hangformákat.

Az eddig leírtak első ránézésre tőlünk független folyamatoknak tűnnek. De vajon tényleg egy az egyben függetlenek tőlünk? Mármint az édesanyáktól? Csupán tehetetlen külső szemlélőként kellene végigizgulniuk a nyelvi alapkőletétel magzati munkafolyamatait, vagy úgymond beleszólási joguk is van a dologba? Nagyon is sok beleszólási joguk van!

Mire érdemes tehát odafigyelniük?

Például a várandósság alatti vérszegénység befolyásolhatja a fejlődő agy oxigénellátottságát. Az anyának érdemes tehát rendszeres egészségügyi vizsgálatokkal néhány fontos paraméterre ügyelnie. Ilyen a kezeletlen cukorbetegség is – amennyiben szeretné elkerülni, hogy óriás méretű, de fejletlen magzata legyen/gyermeke szülessen. Tudjunk róla, hogy a táplálkozási hiányosságok később nem pótolhatók, tehát érdemes minél változatosabb, vitamindúsabb étrenddel élni. Mivel a magzatnál még nem alakult ki a vér-agy gát, az anya véréből átjutnak a szervezetébe a különféle gyógyszerek és élvezeti anyagok (nikotin, alkohol, kábítószer…), melyeknek súlyos következményei lehetnek nemcsak a nyelvi és beszédfejlődésre nézve, de a motorikus fejlődésre, a figyelmi és értelmi folyamatok alakulására is (iskoláskorban az érintett gyerekek magas százalékban mutatnak tanulási zavarokat, illetve viselkedésproblémákat). Az is nagyon fontos, hogy megerőltető fizikai tevékenységet várandósság alatt ne végezzenek a nők, hiszen ezek oxigénhiányt, légzészavarokat indukálhatnak.

Végezetül néhány szó egy érdekes kísérletről: 24 hetes magzatokat vizsgálva azt találták, hogy az anya szőlőcukor-fogyasztására reagálva légzőmozgásaik szaporodtak, ugyanakkor dohányzás hatására csökkentek.

 

Felhasznált irodalom:

Berényi Marianne – Katona Ferenc 2014. Fejlődésneurológia. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.

A kép forrása: https://femina.hu/gyerek/dohanyzas-terhesseg-alatt/ 

Nyelvfejlődés már magzati korban? Bizony!

Valószínűleg a várandósság alatt az szokott a legkevésbé eszükbe jutni a leendő édesanyáknak, hogy vajon rendben alakulnak-e pocaklakójuk nyelvi készségének alapkövei. Hiszen ki gondol még ebben az időben a nyelvi fejlődésre? Pedig ha hiszitek, ha nem, a zökkenőmentes nyelvi és beszédfejlődés csírái itt dőlnek jobbra vagy balra, és a helyes irányukért már ilyenkor is sokat tehetünk!

Kezdjük azzal, hogy születésünktől halálunkig mindannyian folyamatos fizikai, érzelmi és értelmi fejlődési/változási folyamat részesei vagyunk, ám soha nem lesz olyan gyors ütemű ez a fejlődésünk, mint abban a 9 hónapban, amit az édesanyánk hasában töltünk. Ahogy a megtermékenyített petesejt milliónyi további sejtre osztódik, úgy alakul ki folyamatosan mindegyiknek a maga speciális feladata – ezt pedig a sejten belüli gének irányítják. A génjeink az információhordozók, amelyek pont abban az időpontban aktiválódnak, amikor szükség van rájuk, hogy egy bizonyos funkciót ellássanak. Természetesen a hibás genetikai utasítások rossz sejtmintázatot hoznak létre, amelyek aztán fejlődési rendellenességekhez vezetnek, és ezek a nyelvi és beszédfejlődés folyamatát is befolyásolhatják. De mi most nem erről fogunk beszélni. Hanem arról, hogy milyen környezeti tényezők befolyásolhatják ennek a folyamatnak az egészséges vagy zavart kimenetelét. Csupa olyan dologról, amelyért mi is felelősek vagyunk, ill. mi magunk is tehetünk valamit!

Itt van pl. a magzat hallásának és az arra épülő beszédészlelésének a fejlődése. Amint a várandósság 5. hónapjából a 6.-ba lépünk, már van halláskezdemény: a magzat hallja a környezeti ingereket, amelyeket a magzatvíz felerősít. Elsősorban a prozódia (ritmus, dallam) az, ami megfogja őket. Nem véletlen, hogy a csecsemősírások vizsgálatai azt mutatják, hogy ezek mintázata az anyanyelv dallammintázatával egyezik meg (pl. a német babák állítólag lefelé, míg a francia babák felfelé intonációval sírnak). Azonban az anyaméh a magas hangokat kiszűri, így ez a halláskezdemény elsősorban a mély frekvenciák érzékelésére érvényes. Emiatt lesz a későbbiekben nagy szerepe az ún. dajkanyelv használatának. Ugye, mindannyiunk számára ismerős az a helyzet, amikor egy kisbaba fölé hajolva a felnőtt elkezd gügyögni-gagyogni, ahogy mondani szokás: egy oktávval feljebb? Ez egy ösztönös viselkedés az embernél, amit a természet okosan rendezett, hiszen ezzel a beszédviselkedésünkkel érzékenyítjük a picik hallóidegsejtjeit a magasabb frekvenciatartományokra. (Gyakorlatilag ilyenkor tanulják meg hallani a magas hangokat is.) És ha valaki megkérdezné, ugyan, honnan tudhatjuk, hogy a 6. hónapos magzat már hall, arra az a válaszom, hogy pl. a rezgéskeltő készülékekre adott válaszreakcióikból. A kutatók ezeket a készülékeket az anyuka hasára helyezve különféle rezgéseket vagy hangingereket juttatnak el hozzájuk, amire ők válaszmozgásokkal reagálnak.

Tegyük akkor fel a kérdést: vajon mindegy-e, hogy várandósként milyen hangingereknek tesszük ki magunkat, és vele együtt a babánkat is? Aki azt gondolja, hogy a hangos veszekedések/kiabálások, az ordító televízió, bizonyos munkagépek állandó zaja nem árthat, valamint a koncertek első sorában csápolni nagyon is menő, és biztos a kicsi is dizsizik ilyenkor vele, az sajnos téved. Nem beszélve arról (amit a pszichológusok nálam még jobban tudnak), hogy a magzat osztozik az anya érzelmi állapotában is. Nyelvtudományi megfigyelések alapján az édesanyát ért gyakori frusztrációk olyan védekezési reakciókat produkálhatnak gyermekük későbbi nyelvfejlődésében, mint a beszédmegtagadás vagy a dadogás (Tóth, 2014). Ultrahangvizsgálatok tanúságai szerint pedig a hangos zajnak kitett 6-7 hónapos magzatok fokozott pislogással, fokozott nyeléssel, felgyorsult szívveréssel jelzik, hogy ne tovább...

Hogyan védhetjük meg akkor, illetve támogathatjuk már magzati korban a hallás fejlődését? Ma már léteznek olyan zenei válogatások, amelyek kifejezetten pozitív hatásúak. Nyilván ezeket is komoly kutatási eredmények alapján választották és állították össze. Dr. Nina Kraus a hangok neuroplasztikus hatásainak szakértője a Northwestern Egyetemen. Ő Mozart-szerenádot hallgattatott az általa vizsgált személyekkel, miközben EEG-vel figyelte az agyhullámaikat. Arra jött rá, hogy a zenehallgatás közben a kísérletben részt vett személyek agyhullámai kísértetiesen hasonló mintázatot mutattak a zenével (www.soc.northwestern.edu/brainvolts/demonstration.php)! Sokan esküsznek Mozartra. De miért pont Mozart? Norman Doidge, az agykutatás másik kiváló szakértője szerint az lehet a dolog nyitja, hogy sok benne a hegedű, magas frekvenciákban gazdag, s megadja az agynak azokat a ritmusokat, dallamokat, folyamatokat és mozgásokat, amelyek szükségesek a nyelv megszerzéséhez (Doidge, 2016: 476). De ami még talán ennél is meghökkentőbb: a kutatók úgy találták, hogy a gregorián énekek ritmusa az, amely leginkább megfelel egy nyugodt, ellazult állapotú személy légzés- és szívritmusának, így ezeknek a zenéknek szinte azonnali nyugtató hatásuk van, valószínűleg a ritmusigazodás által.

A hallásra épülő beszédészlelést velünk született képességnek tekintjük. (A beszédészlelés már több, mint a hallás, de még kevesebb, mint a megértés, azaz a jelentésazonosítás. Egyfajta híd a kettő között: a hangok bizonyos paramétereinek felismerése.) Ezt a cumizás ösztönét felhasználó vizsgálatokkal támasztják alá. A kutatók néhány napos babáknak egy bizonyos hangingert kezdenek adagolni, pl. azt, hogy ba ba ba… Időközben a kicsik cumizásának üteme beáll egy állandó ritmusra. Aztán egy idő után hopp, hirtelen megváltoztatják a bemeneti hangingert egy paraméterben: a zöngés b hang helyére zöngétlen párja, a p kerül: pa pa pa… Ha a babák beszédészlelése működik, akkor azonnal másképp kezdik el szopni a cumit. És persze, hogy működik. Innen tudjuk, hogy a beszédészlelés velünk született képesség (Berényi-Katona, 2014).

Szóljunk még arról, hogy nemcsak a megfelelő zeneválasztással, de saját beszédünkkel, illetve meseolvasással is támogathatjuk a magzati nyelvfejlődést. Tapasztalatok mutatják, hogy azok a babák, akiknek egy bizonyos mesét gyakran olvasott az anyukájuk még akkor, amikor a pocakjában laktak, erre a mesére meglepően odafigyelnek, és segítségével könnyen megnyugtathatók.

 

Felhasznált irodalom:

Berényi Marianne – Katona Ferenc 2014. Fejlődésneurológia. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.

Doidge, Norman 2016. Hogyan gyógyul az agy? Budapest: Park Kiadó.

Tóth Erika Katalin 2014. Ez a beszéd! Budapest: Saxum Kiadó.

A kép forrása: http://mindenamihallas.hu/blog/kisgyermekek/arthat-e-a-magzatnak-a-zajos-kornyezet.html

süti beállítások módosítása