Az előző bejegyzésemben arról írtam, hogyan fejlődik a hallás és a beszédészlelés már magzati korban, mit tehetnek a szülők ennek a folyamatnak az egészséges kimeneteléért. Annál is inkább fontos ez, mivel a beszédészlelési készségünk minőségén múlik majd, hogyan sajátítjuk el a produkciót (azaz magát a beszélést) is, illetve fog-e gondot okozni iskolába lépéskor az olvasás és írás megtanulása. Maradunk továbbra is a magzati korban, de most a beszédprodukció alapköveiről lesz szó.
Egy 6 hetes embriónál már kezdetleges agyhullámok mutathatók ki. Kb. 7 hetes korban indul a csuklás. A 8-9 hetes embrió már állkapocsmozgásokat is végez, légzőmozgások indulnak szájnyitással.
Honnan tudjuk mindezeket? Vetélést követően a méhlepény közvetlen oxigénellátásával rövid ideig még életben tartott magzatokkal végzett orvosi vizsgálatoknak köszönhetően. Ezekhez a vizsgálatokhoz az édesanyák hozzájárultak. A kutatók a magzatok bőrét finom szőrszálakkal érintették és a kapott mozgásválaszokat tanulmányozták. Így a szájzug finom simogatása a 8. héten már mozgásválaszt adott, a 11. héten pedig ingerelhetővé vált a tenyér is. Megfigyelték azt is, hogy a 3 hónapos lány magzatok gyakrabban végeznek állkapocsmozgásokat (lám, a nők élénkebb beszélőkéje a férfiakéval szemben ezek szerint már idejekorán elültetődik!).
Az 5. hónapban a száj és garat izmaiban, a fejforgató nyakizmokban lesz határozott a mozgásfejlődés, s megjelennek a szopási reflex első tünetei. A 7 hónaposoknál már megerősödik a nyelési reflex, a nyelvmozgások gyakoribbá válnak, a szopó mozgás tökéletesedik, s a VII. agyideg érésével mind bonyolultabb arcmozgásokat produkálnak az apróságok (Berényi-Katona, 2014: 57-61).
Mi közük ezeknek a kezdetleges mozgásoknak a majdani beszédprodukcióhoz? Bizony sok közük van hozzá! A beszédhangok létrehozásához először is megfelelő légzőmozgásokra, légzéstechnikára lesz szükség, a garat izomműködése biztosítja magát az elsődleges hangképzést (a hangszalagok működésének közbenjárásával), végül pedig a szájtérben elhelyezkedő beszédképző szerveink, a nyelv- és ajakmozgások alakítják ki a végső, jól artikulált hangformákat.
Az eddig leírtak első ránézésre tőlünk független folyamatoknak tűnnek. De vajon tényleg egy az egyben függetlenek tőlünk? Mármint az édesanyáktól? Csupán tehetetlen külső szemlélőként kellene végigizgulniuk a nyelvi alapkőletétel magzati munkafolyamatait, vagy úgymond beleszólási joguk is van a dologba? Nagyon is sok beleszólási joguk van!
Mire érdemes tehát odafigyelniük?
Például a várandósság alatti vérszegénység befolyásolhatja a fejlődő agy oxigénellátottságát. Az anyának érdemes tehát rendszeres egészségügyi vizsgálatokkal néhány fontos paraméterre ügyelnie. Ilyen a kezeletlen cukorbetegség is – amennyiben szeretné elkerülni, hogy óriás méretű, de fejletlen magzata legyen/gyermeke szülessen. Tudjunk róla, hogy a táplálkozási hiányosságok később nem pótolhatók, tehát érdemes minél változatosabb, vitamindúsabb étrenddel élni. Mivel a magzatnál még nem alakult ki a vér-agy gát, az anya véréből átjutnak a szervezetébe a különféle gyógyszerek és élvezeti anyagok (nikotin, alkohol, kábítószer…), melyeknek súlyos következményei lehetnek nemcsak a nyelvi és beszédfejlődésre nézve, de a motorikus fejlődésre, a figyelmi és értelmi folyamatok alakulására is (iskoláskorban az érintett gyerekek magas százalékban mutatnak tanulási zavarokat, illetve viselkedésproblémákat). Az is nagyon fontos, hogy megerőltető fizikai tevékenységet várandósság alatt ne végezzenek a nők, hiszen ezek oxigénhiányt, légzészavarokat indukálhatnak.
Végezetül néhány szó egy érdekes kísérletről: 24 hetes magzatokat vizsgálva azt találták, hogy az anya szőlőcukor-fogyasztására reagálva légzőmozgásaik szaporodtak, ugyanakkor dohányzás hatására csökkentek.
Felhasznált irodalom:
Berényi Marianne – Katona Ferenc 2014. Fejlődésneurológia. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.
A kép forrása: https://femina.hu/gyerek/dohanyzas-terhesseg-alatt/