A nyelvi fejlődés első klasszikus korszakának a 0-tól 1 éves korig terjedő, ún. preverbális (nyelv előtti) korszakot tekintjük. Ennek az időszaknak a legfontosabb jellemzői: a beszédészlelés fejlődése, a hangkészlet gyarapodása (a gőgicsélésen és gagyogáson át), továbbá az interakciós mintázatok figyelemmel követése, ill. bevésése (l. Babarczy et al., 2014). Ebből a bejegyzésből most azt tudhatod meg, miből veheted észre, ha csecsemőd nem hall jól, illetve mit fejezhetnek ki a különböző sírásmintázatai.

Azt már a korábbi bejegyzésekből tudjuk (l. Nyelvfejlődés magzati korban), hogy az újszülött jó hallása veleszületett képesség – így a hallási figyelemhiány hamar kiderülhet. Egészséges esetben a baba már az első napokban a hangforrás irányába fordítja a fejét, és érezhető az is, hogy az édesanyja hangját preferálja más családtagokhoz vagy idegenekhez képest (nyugtató hatása van számára). Egy 2 hetes csecsemő már előnyben részesíti az emberi hangokat egyéb hangforrásokkal szemben (tehát pl. inkább a beszélő ember felé fordul, mint a mosogatóban folyó víz és csörömpölő edények irányába). Mivel a beszédészlelés is velünk született képesség (erről is írtam Nektek korábban), talán nem meglepő, ha azt mondom, hogy egy 2 hónapos gyermek a ritmus- és hangmintázat alapján már jól el tudja különíteni az anyanyelvét az idegen nyelvektől, jól érzékeli a szóhatárokat. A 2. és a 4. hónap között kifejlődik az a képessége is, hogy a különböző hangszínekre (pl. hangos, nyugtató, játékos…) különféleképpen reagáljon. Ha mindezeket nem tapasztalod, és gyermeked láthatólag érdektelen a különböző hangokra, érdemes fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulnotok – minél előbb, annál jobb!

Ha a beszéd feldolgozói és produkciós oldalának fejlődését tekintjük, elmondható, hogy a feldolgozás fejlődik előbb, és azt követi majd a produkálás. Az egész nyelvfejlődésünkre jellemző, hogy az ún. passzív szókincsünk (azok a szavak, amelyeket megértünk ugyan, de mi magunk nem használjuk) kb. 5-10-szerese is lehet az aktívnak (amit használunk is). Olyan 6-8 hónapos korban veszi kezdetét a szimbolikus memorizálás: az egyes fonémák (gyakorlatilag hangok) és azok kapcsolatainak raktározása, és ezzel a nyelvi emlékezet kialakulása (Berényi-Katona, 2014). A beszédfeldolgozás szintjei közül a beszéd észlelése fejlődik a legtovább, akár 6-7 éves korunkig is, és egyes vizsgálatok szerint a hangok egymástól való korrekt megkülönböztetésének képessége kb. 8-9 éves korunkban éri utol a felnőttekét (Csépe, 2007). Ugye, milyen fura, hogy ehhez képest a 6 évesektől már olyan komoly olvasási és írásteljesítményt kérünk? Véleményem szerint nagyon elgondolkodtató az a „vihartempó”, amit a mai iskolarendszer kíván…

De térjünk vissza a csecsemőkorra. És most vegyük a nyelvi fejlődés produkciós oldalát. Az első hetekben a baba még az egész testével lekísért hangadást végez, ami gyakorlatilag a biológiai állapotát tükrözi, és leginkább csak a környezet tulajdonít ennek ilyen vagy olyan jelentést (Mérei-Binét, 1970). Ám 2 hét után a csecsemősírás valóban elkezd differenciálódni. Ez azt jelenti, hogy kifejezővé válik: jól el lehet különíteni, mikor sír a baba azért, mert mondjuk éhes, vagy mondjuk, mert fáj valamije. A kutatások szerint az ún. fájdalomsírás 2000 Hz fölötti frekvenciatartományú, görcsös, eltérő ritmusú sírás, nagy intenzitáskülönbségekkel, amiben alig van szünet. Ehhez képest az éhségsírás alacsonyabb frekvenciatartományú és hosszabb szünetek tarkítják. Ha csupán kényelmetlenségérzetből sírdogál a csecsemő, akkor kb. ultrarövid sorozatokat produkál, és kevés benne az erős/magas hang. Unalomsírás esetén is rövid hangzó szakaszok váltják egymást, alacsony intenzitáson és inkább mélyebb frekvencián (Gósy, 2005).

A későbbiekben ezt a témát a cumizással fogom folytatni – tartsatok velem akkor is!

Felhasznált irodalom:

Babarczy Anna - Lukács Ágnes - Pléh Csaba 2014. A nyelvelsajátítás elméleti modelljei. In: Pléh Csaba - Lukács Ágnes (szerk.), Pszicholingvisztika 1. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Berényi Marianne – Katona Ferenc 2014. Fejlődésneurológia. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.

Csépe Valéria 2007. A beszédészlelés kritikus kérdései és a beszédészlelés fejlődése „neuro”-nézetből. In: Gósy Mária (szerk.), Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Budapest: Nikol Kkt.

Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Budapest: Osiris Kiadó.

Mérei Ferenc – Binét Ágnes 1970. Gyermeklélektan. Budapest: Gondolat-Medicina Kiadó.