Valószínűleg a várandósság alatt az szokott a legkevésbé eszükbe jutni a leendő édesanyáknak, hogy vajon rendben alakulnak-e pocaklakójuk nyelvi készségének alapkövei. Hiszen ki gondol még ebben az időben a nyelvi fejlődésre? Pedig ha hiszitek, ha nem, a zökkenőmentes nyelvi és beszédfejlődés csírái itt dőlnek jobbra vagy balra, és a helyes irányukért már ilyenkor is sokat tehetünk!
Kezdjük azzal, hogy születésünktől halálunkig mindannyian folyamatos fizikai, érzelmi és értelmi fejlődési/változási folyamat részesei vagyunk, ám soha nem lesz olyan gyors ütemű ez a fejlődésünk, mint abban a 9 hónapban, amit az édesanyánk hasában töltünk. Ahogy a megtermékenyített petesejt milliónyi további sejtre osztódik, úgy alakul ki folyamatosan mindegyiknek a maga speciális feladata – ezt pedig a sejten belüli gének irányítják. A génjeink az információhordozók, amelyek pont abban az időpontban aktiválódnak, amikor szükség van rájuk, hogy egy bizonyos funkciót ellássanak. Természetesen a hibás genetikai utasítások rossz sejtmintázatot hoznak létre, amelyek aztán fejlődési rendellenességekhez vezetnek, és ezek a nyelvi és beszédfejlődés folyamatát is befolyásolhatják. De mi most nem erről fogunk beszélni. Hanem arról, hogy milyen környezeti tényezők befolyásolhatják ennek a folyamatnak az egészséges vagy zavart kimenetelét. Csupa olyan dologról, amelyért mi is felelősek vagyunk, ill. mi magunk is tehetünk valamit!
Itt van pl. a magzat hallásának és az arra épülő beszédészlelésének a fejlődése. Amint a várandósság 5. hónapjából a 6.-ba lépünk, már van halláskezdemény: a magzat hallja a környezeti ingereket, amelyeket a magzatvíz felerősít. Elsősorban a prozódia (ritmus, dallam) az, ami megfogja őket. Nem véletlen, hogy a csecsemősírások vizsgálatai azt mutatják, hogy ezek mintázata az anyanyelv dallammintázatával egyezik meg (pl. a német babák állítólag lefelé, míg a francia babák felfelé intonációval sírnak). Azonban az anyaméh a magas hangokat kiszűri, így ez a halláskezdemény elsősorban a mély frekvenciák érzékelésére érvényes. Emiatt lesz a későbbiekben nagy szerepe az ún. dajkanyelv használatának. Ugye, mindannyiunk számára ismerős az a helyzet, amikor egy kisbaba fölé hajolva a felnőtt elkezd gügyögni-gagyogni, ahogy mondani szokás: egy oktávval feljebb? Ez egy ösztönös viselkedés az embernél, amit a természet okosan rendezett, hiszen ezzel a beszédviselkedésünkkel érzékenyítjük a picik hallóidegsejtjeit a magasabb frekvenciatartományokra. (Gyakorlatilag ilyenkor tanulják meg hallani a magas hangokat is.) És ha valaki megkérdezné, ugyan, honnan tudhatjuk, hogy a 6. hónapos magzat már hall, arra az a válaszom, hogy pl. a rezgéskeltő készülékekre adott válaszreakcióikból. A kutatók ezeket a készülékeket az anyuka hasára helyezve különféle rezgéseket vagy hangingereket juttatnak el hozzájuk, amire ők válaszmozgásokkal reagálnak.
Tegyük akkor fel a kérdést: vajon mindegy-e, hogy várandósként milyen hangingereknek tesszük ki magunkat, és vele együtt a babánkat is? Aki azt gondolja, hogy a hangos veszekedések/kiabálások, az ordító televízió, bizonyos munkagépek állandó zaja nem árthat, valamint a koncertek első sorában csápolni nagyon is menő, és biztos a kicsi is dizsizik ilyenkor vele, az sajnos téved. Nem beszélve arról (amit a pszichológusok nálam még jobban tudnak), hogy a magzat osztozik az anya érzelmi állapotában is. Nyelvtudományi megfigyelések alapján az édesanyát ért gyakori frusztrációk olyan védekezési reakciókat produkálhatnak gyermekük későbbi nyelvfejlődésében, mint a beszédmegtagadás vagy a dadogás (Tóth, 2014). Ultrahangvizsgálatok tanúságai szerint pedig a hangos zajnak kitett 6-7 hónapos magzatok fokozott pislogással, fokozott nyeléssel, felgyorsult szívveréssel jelzik, hogy ne tovább...
Hogyan védhetjük meg akkor, illetve támogathatjuk már magzati korban a hallás fejlődését? Ma már léteznek olyan zenei válogatások, amelyek kifejezetten pozitív hatásúak. Nyilván ezeket is komoly kutatási eredmények alapján választották és állították össze. Dr. Nina Kraus a hangok neuroplasztikus hatásainak szakértője a Northwestern Egyetemen. Ő Mozart-szerenádot hallgattatott az általa vizsgált személyekkel, miközben EEG-vel figyelte az agyhullámaikat. Arra jött rá, hogy a zenehallgatás közben a kísérletben részt vett személyek agyhullámai kísértetiesen hasonló mintázatot mutattak a zenével (www.soc.northwestern.edu/brainvolts/demonstration.php)! Sokan esküsznek Mozartra. De miért pont Mozart? Norman Doidge, az agykutatás másik kiváló szakértője szerint az lehet a dolog nyitja, hogy sok benne a hegedű, magas frekvenciákban gazdag, s megadja az agynak azokat a ritmusokat, dallamokat, folyamatokat és mozgásokat, amelyek szükségesek a nyelv megszerzéséhez (Doidge, 2016: 476). De ami még talán ennél is meghökkentőbb: a kutatók úgy találták, hogy a gregorián énekek ritmusa az, amely leginkább megfelel egy nyugodt, ellazult állapotú személy légzés- és szívritmusának, így ezeknek a zenéknek szinte azonnali nyugtató hatásuk van, valószínűleg a ritmusigazodás által.
A hallásra épülő beszédészlelést velünk született képességnek tekintjük. (A beszédészlelés már több, mint a hallás, de még kevesebb, mint a megértés, azaz a jelentésazonosítás. Egyfajta híd a kettő között: a hangok bizonyos paramétereinek felismerése.) Ezt a cumizás ösztönét felhasználó vizsgálatokkal támasztják alá. A kutatók néhány napos babáknak egy bizonyos hangingert kezdenek adagolni, pl. azt, hogy ba ba ba… Időközben a kicsik cumizásának üteme beáll egy állandó ritmusra. Aztán egy idő után hopp, hirtelen megváltoztatják a bemeneti hangingert egy paraméterben: a zöngés b hang helyére zöngétlen párja, a p kerül: pa pa pa… Ha a babák beszédészlelése működik, akkor azonnal másképp kezdik el szopni a cumit. És persze, hogy működik. Innen tudjuk, hogy a beszédészlelés velünk született képesség (Berényi-Katona, 2014).
Szóljunk még arról, hogy nemcsak a megfelelő zeneválasztással, de saját beszédünkkel, illetve meseolvasással is támogathatjuk a magzati nyelvfejlődést. Tapasztalatok mutatják, hogy azok a babák, akiknek egy bizonyos mesét gyakran olvasott az anyukájuk még akkor, amikor a pocakjában laktak, erre a mesére meglepően odafigyelnek, és segítségével könnyen megnyugtathatók.
Felhasznált irodalom:
Berényi Marianne – Katona Ferenc 2014. Fejlődésneurológia. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.
Doidge, Norman 2016. Hogyan gyógyul az agy? Budapest: Park Kiadó.
Tóth Erika Katalin 2014. Ez a beszéd! Budapest: Saxum Kiadó.
A kép forrása: http://mindenamihallas.hu/blog/kisgyermekek/arthat-e-a-magzatnak-a-zajos-kornyezet.html
