Előzzük meg a tanulási zavarok kialakulását!

Gyermeknyelvi fejlődés

Gyermeknyelvi fejlődés

Nyelvfejlődés újszülött és csecsemőkorban – 4.

A gagyogás

2023. március 28. - Dr. Schéder Veronika

Emlékeztek, hogy az előző bejegyzésemben, amikor a gőgicsélésről volt szó, azt írtam, hogy a siket babák is gőgicsélnek? Legalábbis egy bizonyos ideig. A 9. hónap környékén tipikus (egészséges) fejlődés esetén azok az agyterületek, amelyek a szavak hallási formáját, és azok, amelyek az artikulációt támogatják, elkezdenek összekapcsolódni. Ekkor a siket babák befejezik a gőgicsélést/gagyogást, a tipikus fejlődésűeknél pedig megjelenik a prozódia használata (dallamváltozások, hangsúly, nyomaték, szünetek stb.).

buborekfujo_izabella.jpg

A gagyogás már összetettebb és telítettebb nyelvi teljesítmény, mint a gőgicsélés: összetettebb a hangsormintázatok szintjén, telítettebb jelentéstanilag. A világ minden táján, minden nyelvén jellemző, hogy először az anatómiailag legkönnyebben képezhető hangokból fűznek láncot a gyerekek (lásd: baba, mama, papa). A hangok sorrendje általában: mássalhangzó + magánhangzó + mássalhangzó + magánhangzó (ez is ejtéskönnyítő képlet). Először az azonos szótagokat duplázzák (pl. gigigi, bababa, tetete), ezután következik az eltérő szótagok kombinálása és a további variációk. Ezeket a gügyögött-gagyogott alakokat ún. protoszavaknak is hívják a nyelvtudományban: ilyenkor egy kitalált alakhoz meghatározott jelentés és mindig azonos dallam társul (Lukács – Kas, 2011). A 7-9 hónapos baba jó esetben már harap, rág, utánoz (így lesz a kutyusból „vau-vau”, az órából meg „tik-tak”).

Az újszülött és csecsemőkor tárgyalása kapcsán még egy témát elengedhetetlen érintenünk: ez pedig a társas interakciók fejlődése. Mit jelent ez, és mi a szerepe a nyelvi fejlődésben?

Az újszülött biológiai hangadásait az édesanya értelmezi és társalgásba illeszti: kérdezget, aztán szüneteket tart, mintha választ várna. Ezeket a korai interakciókat hívjuk prototársalgásnak (Pléh, 2012). Az eközben tanúsított kölcsönös figyelem, az egymáshoz igazodás (beszélőváltás/szóátadás szabálya) alapozza meg a kommunikációs mintát a későbbi társalgási készség kialakulásához és minőségéhez. Rendkívül fontos ilyenkor a szemkontaktus tartása! Nagyon egyszerű játékokat (pl. kukucs) egyébként már az 5. héttől kezdve el lehet kezdeni játszani. Elengedhetetlen, hogy folyamatosan adjunk pozitív visszajelzéseket, hiszen ebből fogja azt érezni a gyermek, hogy megértik őt, és mindez további motivációt ad számára.

Mire a gyerekek elérik az 1 éves kort, egy sajátos kognitív forradalom veszi kezdetét. Az egyévesek már képesek úgy új szavakat tanulni, hogy azt nézik, hová figyel anya. Tehát a közös figyelmük középpontjába kerülő harmadik dolgot követik. Ennek következtében egy 16 hónapos gyermek már kb. 50 szavas (produktív) szókinccsel rendelkezik – de ezen a ponton átlépünk egy következő fejlődési szakaszba, a kisgyermekkorba.

 

Felhasznált irodalom:

Lukács Ágnes – Kas Bence 2011. Értsd és értesd meg magad! – A nyelvi fejlődés folyamata és elmaradásai. In: A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások. https://mek.oszk.hu/14800/14806/14806.pdf

Pléh Csaba 2012. A társalgás pszichológiája. Budapest: Libri Kiadó.

A bejegyzés trackback címe:

https://nyelvfejlodes.blog.hu/api/trackback/id/tr7018082572

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása